Produkciók

Homo Hungaricus

Bemutató: 2009. december 5. Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház

táncjáték egy felvonásban, 4 évszakban


Egy magyar falu lakóinak Élete, viszonyaik egymáshoz, a környezetükhöz – felnagyítva akár az Ország közösségének mindennapjait jelképezi. Akad, akinek egy nap története, másoknak a négy évszakon átívelő esztendő. A nemzet sorsának alakulásában akár több száz év is lehet a színpadon zajló játék. A táncház, a szénabálákból épített csűr – zártságával, szigorú komorságával a Kárpát-medence adottságait idézi. A tizenhárom karakter viselkedése, sorsa, döntései adják a képeket, melyek csak itt, hazánkban érthetőek igazán. Azokat a karakterjegyeket szándékozzuk felmutatni, melyekből láthatóvá válik az általunk ábrázolni kívánt típus: a “Homo Hungaricus”.Történetek, sorsok, a zárt közösség drámai, néha komikus mindennapjai – a nemzet sorsának tükörképe. Sajátosan kárpát-medencei,  honi viszonyok, az ismert és sokszor szeretve is szidott gondolkodásmódunk sajátosságaival. Ez kísérte végig történelmünket, és meghatározza jelenünket is. A magyar népzene gyönyörűsége, dinamikája, a magyar népdal őszintesége ugyanakkor megmosolyogtató és elszomorító történeteken ível át. Mindannyian tudjuk: sírva vigad a magyar.


ADY ENDRE: A HŐKÖLÉS NÉPE

Bíró Lajosnak, akivel szerencsés volt régi
találkozásom s örök a barátságom

Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával.

Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta.

Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek.

Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.

Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák.

Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget.

Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát - akarja.



Szereplők a megjelenés sorrendjében:
Az apa                Tarnavölgyi Zoltán
Az anya                Markovics Ágnes
Asszonyok                Tóth Andrea, Zsadon Flóra, Fehér Laura
A testvérek                Palman Kitti begin_of_the_skype_highlighting     end_of_the_skype_highlighting, Horváth M. Gergő
Az elküldött szerelmes        Csetényi Vencel
A maradó barát            Czár Gergely begin_of_the_skype_highlighting     end_of_the_skype_highlighting
A menyasszony            Hajszán Kitti
Legények                Finta Gábor, Haller János
A cigánylány            Szarvas Krisztina


Közreműködik:
Patyi Zoltán – hegedű, ritmushangszerek
Lipták Dániel – hegedű, ritmushangszerek
Nagy Gábor – brácsa, duda
Králik Gusztáv – nagybőgő, ritmushangszerek
Ivánovics Tünde - ének


Jelmez: Molnár Zsuzsa
Látvány: Juronics Tamás
Fény: Stadler Ferenc
Konzultáns: Bodolay Géza
Koreográfia: Juronics Tamás és a társulat
Rendező: Juronics Tamás Kossuth-díjas
2009. december 5.
FACTORY Creative Studio a lap tetejére