|
|
Bartók-est: Táncszvit
Bemutató: 2005. november 18. Szegedi Nemzeti Színház
- Rendező-koreográfus: Juronics Tamás, Érdemes művész
- Díszlet: Székely László Jászai-díjas, Érdemes művész
- Jelmez: Földi Andrea
- Fény: Stadler Ferenc
Bartók Béla Táncszvit című zenekari műve arra az immár zenetörténeti eseményként számon tartott- hangversenyre készült, melyet 1923-ban Budapest Székesfőváros Tanácsa Pest és Buda egyesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett. Ugyanerre az ünnepi hangversenyre komponálta Dohnányi Ernő Ünnepi nyitányát és Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust.
... a művet hallgatva lépten-nyomon olyan táncdallamokkal találkozunk, amelyekből a népzene tiszta, hamisítatlan levegője árad. Tudnunk kell azonban, hogy ezek a dallamok kivétel nélkül a zeneszerző saját leleményei, melyek kitalálását-megkomponálását az tette lehetővé, hogy Bartók olyan mélyen, annyira belülről ismerte a népdalokat.
A szlovák és a román gyűjtés - jól tudjuk - közvetlen kapcsolódott már első magyarországi gyűjtőútjaihoz is, mintegy azok természetes kiegészítésképpen, 1913-ban pedig Észak-Afrikában is elutazott, hogy a Biszkra környéki oázikoskban az arab népzenét tanulmányozhassal.
Kárpáti János
Az én zeneszerzői munkásságom, ép mert e három (magyar, román, és szlovák) forrásból fakad, voltaképpen annak az integritás-gondolatnak megtestesüléseként fogható fel, melyet ma Magyarországon annyira hangoztatnak. Az én igazi vezéreszmém ... amelynek, mióta mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válás minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem- amennyire erőmből telik - szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!
2005. november 18.
|
 |
a lap tetejére
|
|
|
