A tojáselmélet, avagy a Múzsa mosolya
Bemutató: 1999. március 11.
Egy mű, amelyben a szürrealista gondolatok hiperrealista formát öltenek, s így bennünk olyan impressziót keltenek, mely szerint a vizuális élmény két fáradt sivatagnyi távolságra szakad az egyéblént elôtte hegyként tornyosuló gondolathullámok végtelen tengerétôl, Értik ugye!?
Mi volt elôbb: a tyúk vagy a tojás?
Másképpen: mi volt elôbb, a mű vagy a művész?
Ez a kérdés foglalkoztatja fôhôsünket, miközben egyik történetbôl a másikba zuhan, csakhogy megtalálja és megszerezze vágyai asszonyát, az örök múzsát. (Ekkor még nem tudja, hogy nem a megtalálás és megszerzés, hanem a keresés és a vágy megléte az, ami igazán fontos.) Így aztán művészünk saját műveinek csapdájába esve rádöbben, hogy bár más-más formában, mégis mindig ugyanazt az egy művet írja, amelynek ráadásul a témája is rettentôen közhelyesnek mondható: mániákus vonzódás a Nôhöz, egyszerűbben: a Szerelem, (Azt is csak késôbb kezdi megsejteni, hogy történeteit nem ô, hanem az élet írja, és ô csak sodródik az árral.) Ebben az egészben mégsincs semmi szégyellnivaló. Azt a kérdést azonban fel kell tennie: vajon mi alkotunk, vagy minket alkotnak?
Velem sincsen másképp. Igen, magamról beszélek.
Juronics Tamás
1999. március 11.
